Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szerencsés Popdaráló: Szili

2009.07.11

Láttak már játékot félbehagyni!?... Egy GAMINATOR-on!?... 2008. június 13-án, péntek estig még én sem. De akkor történt valami.

Mielőtt azt hinnék, hogy a babonára való tekintettel valaki csak úgy kiszállt a "sorból", hát nem! Ilyet komoly játékos nem csinál! De arra még a legkeményebb jackpot-guruk sincsenek felkészülve, hogy tőlük néhány méterre felcsendüljön az egykori LGT-szám, az "Embertelen dal" - lakodalmas előadásban. Esetleg ugyanebben a stílusban a bonbonos "Valami Amerika"??...
Június 13-án, pénteken Veszprémben mindez megtörtént - a Danubius Best of jóvoltából. A Game World Veszprém születésnapi bulija persze nem csak ezért volt különleges. És nem is csak azért, mert az ünneplés kellős közepén leesett egy Gyönyörű Jackpot. A játékosok, a vendégek és a csuda-hangulat tették különlegessé - ilyen vidám kavalkádot ritkán lát az ember a legfelkapottabb külföldi kaszinókban is.

A veszprémi buli egyik hangulatfelelőse, a színpad motorja egy érdekes fickó volt. Ha csak úgy betér a kisvárosi plázába, ember nem mondaná meg, hogy Ő AZ. Na, jó, a tévékből, meg a rádiókból mindenki ismeri, de amúgy sehonnan sem lehetne tudni, hogy egy "menő-manóval" van dolgunk. Semmi sztárallűr, hogy "ide nekem a magasabb dobogót, mert a nagyvilág a lábaim előtt hever, haver"! Talán a kicsit felstuccolt hajazatból, meg a lezserségből lehet levenni, hogy itt egy előadóművész közeleg.

- Ez az ember génjeiben van - szerintem - mondja. S szerinte az is kiskorban eldöntött tény, hogy valakinek szüksége van -e efféle ismertségre, népszerűségre, vagy sem. Bűdi Szilárdnak, a TV2 Popdaráló, valamint a Danubius Best of -énekesének, rádiók és televíziók szórakoztató-emberének gyerekkora óta a zenéről, az előadásról szól az élete. A szülei - testvérével együtt - zongoraórákra járatták, de már a zeneiskolában kiderült; a klasszikusoknál nincs megállás. Új akkordokra vágytak a fiúk, meg új hangszerekre - így került a kezükbe a gitár, a szájharmonika, meg a mikrofon, mert éneklés nélkül nem élet az élet. No persze a középiskolás együttestől, a miskolci "LÓGARITMUS"-tól hosszú volt a karaoke-val szegélyezett út a Veszprémi Game World elektronikus kaszinó színpadáig, de ez egy másik történet.
A Danubius Best of énekese valósággal megbabonázta a veszprémi játékosokat. Sőt, mintha a gépekre is hatott volna, az asszisztensek is gyakrabban vittek nyereményt. (És nem csak a helyi erők örültek az énekes-showman-nek, ugyanis a 160 kilométerre lévő Kaposvárról is érkeztek "szurkolói".)
Szilárd a több mint másfél órás, intenzív előadás után pihentető cigarettát vett elő, s közben elmondta, hogy szerencsés és örül. Örül annak, hogy neki általában sikerül elterelni az emberek gondolatait a hétköznapi dolgokról és a többség felszabadultan szórakozik. Nagy szerencse, ha egy embernek adott ez a képesség, vagy adottság.

- Az előző születésnapi bulin, Szentendrén még féltem egy kicsit, milyen lesz a közönség fogadtatása, mennyire tudom a játékosokat felvidítani, miközben a játékra koncentrálnak. De vették a lapot, sikerült őket elérni. Bár én nem vagyok egy "mindennapi" játékos, hamar megtaláltuk a közös hangot. Ehhez az is kell, hogy számomra sem teljesen idegen a játéktermi hangulat, a mai napig bemegyek néha egyet játszani. A különbség csak annyi, hogy ez nekem nem rendszeres, hanem ötletszerűen játszom. Eldöntöm, mennyit dobok be legfeljebb, s ha addig nyerek, akkor jó, de ha nem gyerek, akkor is abbahagyom. Kacsó Tiborral beszélgettem a múltkor és tőle hallottam azt a mondatot, amit ebben a körben biztos sokan ismernek; csak akkor szabad bemenni egy kaszinóba, vagy játékterembe, ha az ember nem kifejezetten nyerni akar, hanem "csak" játszani. Én mindig játszom.

- Egyébként szerencsésnek tartom magam. Nem kifejezetten a hatalmas nyereményeim miatt, hanem mert úgy gondolom, a legnagyobb szerencse ahhoz kell, hogy az ember azt csinálhassa, amit szeret. Van egy nagynéném, egy postán dolgozik. Néha bemegyek hozzá és látom, hogy szomorú. Nem mondja, de tudom, hogy mást sokkal szívesebben csinálna, de ez van. Én ezért vagyok vidám, ezért tudom másnak is átadni a vidámságot, mert szeretem, amit csinálok. Szeretem az embereket, a zenét, a játékokat és a kaszinókat is. Nem kell ezt túlragozni!...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.